Kutyák vírusok okozta bélgyulladásai

Legnagyobb jelentősége a fiatal kutyák parvovírusok okozta betegségének van. E betegségre jellemző, hogy gyakran lázas általános tünetek kísérik, véres hasmenéssel jár, esetenként szívizomgyulladás formájában is megnyilvánul, és gyakran elhullással végződik. A koronavírusok okozta bélgyulladás általában enyhébb tünetekkel jár, gyorsabb a beteg állatok gyógyulása és az elhullás is ritkábban fordul elő.

Kutyák parvovírus okozta bélgyulladása

A fiatal kutyák ezen egyik leggyakoribb betegségét, egy vírus nevezetesen a kutya-parvovírus 2-es szerotípusa okozza, mely közeli rokonságban van a macska-panleukémia vírussal. E vírus fertőtlenítőszerekkel szemben igen ellenálló és biztosan csak a nátriumhipoklorit mintegy 1 órás behatás után pusztítja el. A vírusürítő állatok környezetében a vírus hónapokig is fertőzőképes marad.

A betegség beteg, vagy lappangóan fertőzött kutya bélsarával terjed. A beteg állatok bélsarukkal nagymeny-nyiségű vírust ürítenek. A vírus már a fertőződést követő 3-4. naptól kezdve ürül a fertőzött kutyákból és az állatok 2-3 hétig folyamatosan ürítik a vírust. A parvovírus okozta enteritis járványtanában, a kutyáról kutyára történő közvetlen terjedés a meghatározó, de azért az un. ragályfogó tárgyaknak (ketrecek, szerszámok, játékok, stb.) is lehet szerepük a fertőzés terjesztésében.

A fogékony állatokban a szájon keresztül felvett vírus először a torok nyirokszöveteiben szaporodik, majd bejut a véráramba. Ezután a vírus bélnyálkahártya hámsejtjeiben és nyiroksejtekben szaporodik. E szaporo-dás következményeként a bélbolyhok hámsejtjei tönkremennek, a bélbolyhok lecsupaszodnak A bélfal vérereinek áteresztőképessége fokozódik és a véralvadás is zavart szenved. Ez az oka a sokszor súlyos véres hasmenésnek. Ezzel egyidejűleg a vékonybélben fokozódik a permeabilitás, csökken a felszívódás és bélgyulladás, valamint hasmenés alakul ki. A kialakult bélgyulladást, a másodlagos baktériumos fertőződések (enteropatogén Escherichia coli, szalmonellák, Campylobacter jejuni és a clostridiumok) jelentősen súlyosbíthatják.

Fiatal 3-7 hetes kölyökkutyákban a parvovírus a még osztódó szívizomsejtekben szaporodik, és szívizom-gyulladást okoz. A parvovírusos fertőzésnek e myocardialis formája, rendszerint az intrauterin (méhen belüli), vagy az élet első két hetében bekövetkező fertőzés következménye.

A betegség tipikus tünetei, rendszerint 2-4 nap lappangási idő után jelentkeznek. Legjellemzőbb tünet a he-veny bélgyulladás. A beteg állatoknak többnyire hőemelkedésük van, bágyadtak, étvágytalanok, majd 1-2 nap múlva ismétlődő hányás és hasmenés jelentkezik náluk. A bélsár eleinte sárgás, majd véressé válik, rendkívül bűzös, állaga kenőcsős, vagy híg vízszerű. A betegséget nagyfokú izomgyengeség kíséri, ezért a kutyák nagyon elesettek és nehezen késztethetők mozgásra. A ismétlődő súlyos hasmenés következtében az állatok kiszáradnak, exsiccosis alakul ki. Ezt jelzik a beesett szemek, illetve a bőr nagyfokú rugalmatlansága. A ráncba emelt bőr, rugalmasságát elveszítve, csak lassan simul el. A has tapintáskor fájdalmas, a belek kotyogó hangot adnak. A kialakuló hipovolémiás sokkot, a másodlagos fertőzések szeptikus sokká alakítják. Ez az állat életét már közvetlenül veszélyezteti. Ritkán, a súlyos hasmenés következtében bélbetüremkedés, vagy bénulásos bélelzáródás jelentkezik a kölyökkutyáknál.

Előfordulnak túl heveny esetek, amikor a fiatal kutya a tünetek (láz, hányás, véres hasmenés) jelentkezése után 2-3 nappal elhullik.

Az orsóférges fertőzöttség, valamint a takarmányozási problémák jelentősen súlyosbíthatják a betegség lefolyását. A betegség myocardialis formájánál, a fiatal állat, rendszerint jellegtelen tünetek jelentkezése mellett, hirtelen elhullik.

A kórmegállapítás, tipikus esetekben, nem túl nehéz. A nagyfokú elesettség és a véres hasmenés utal a be-tegségre. Mivel a klinikai tünetek jelentkezését követő 5-6. naptól a beteg kutyák vérsavójában fokozatosan emelkedő mennyiségben ellenanyagok jelennek meg, ezeket különböző szerológiai próbákkal ki lehet mutatni. E célra a haemagglutináció gátlási próba a vírusneutralizációs próba és az ELISA teszt alkalmas. Maga a vírus is izolálható kutya, vagy macska eredetű sejttenyészetekben.

Az elkülönítő kórjelzés szempontjából a coronavírusok és rotavírusok okozta hasmenés jöhet szóba.

A betegség gyógykezelése tüneti. Legfontosabb, hogy a hányás, ill. hasmenés okozta jelentős folyadék-veszteséget minél előbb pótoljuk. E célra intravénás cseppinfúziót kell minél előbb alkalmazni, 40-80 ml/ttkg adagban. A baktériumok okozta szövődmények megelőzésére hatékony antibiotikumokat is szükséges adni. Szükség van emellett, a keringés támogatására, valamint a hasmenés és hányás gyógyszeres csillapítására.

A megelőzésre élő, gyengített, ill. elölt kutya-parvovírust tartalmazó vakcinák alkalmasak. Az élő gyen-gített vakcinák jelentős előnye, hogy alkalmazásuk utáni 5. napon az ellenanyagok a vérben már megjelennek és a 7. napon már védettség is kialakul a betegséggel szemben. Az elölt vírust tartalmazó vakcinák alkalmazásakor, csak 2 hét eltelte után számíthatunk védettségre.

A kölyökkutyák az anyatejjel felvett, un. kolosztrális immunitás miatt, életük első 8-12 hetében védettek a parvovírus okozta enteritissel szemben. Ugyanakkor ebben az időszakban nem is immunizálhatók eredmé-nyesen. Gyakorlati körülmények között, az első vakcinázást 8-9 hetes korban célszerű elvégezni, majd a második vakcinát a 12., míg a harmadikat a 16. héten érdemes beadni. E három parvovírus vakcinával, már mintegy 1 éves védettséget tudunk elérni. Igen fontos, hogy legalább a második vakcina beadása utáni egy hétig a kölyökkutya ne kerüljön idegen kutyaközösségbe.

A kutyák koronavírus okozta bélgyulladása

Főleg fiatal néhány hónapos kutyákban fordul elő a megbetegedés, de ritkán felnőtt állatok is megbete-gedhetnek. A kórokozó rokon, többek között, a macska fertőző hashártyagyulladását okozó vírussal.

A fogékony állatok fertőződése, vírusürítő kutyák bélsarának felvételével, szájon keresztül történik. A beteg állatok étvágytalanok, gyakran hánynak és vízszerű hasmenés jelentkezik náluk. Ezért fiatal kutyáknál, a jelentős folyadékvesztés miatt, kiszáradás (exsiccosis) is előfordulhat.

A pontos diagnózis felállításához, a klinikai tünetek értékelése mellett, a vírus kimutatására (IF próbával, vagy vírusizolálással) is szükség van.

A beteg állatok gyógykezelése, hasonlóan a parvovírusok okozta bélgyulladáshoz, tüneti. Elsősorban a folyadékpótlásról kell gondoskodni, ill. a további folyadékveszteség megelőzése érdekében, a hányást és a hasmenést csillapítani kell.

A betegség megelőzésére élő, szelídített, ill. elölt (inaktivált) coronavírust tartalmazó vakcina és különféle kombinált vakcinák, állnak rendelkezésre. A kölyökkutyákat a maternális immunitás lejártakor, vagyis 10-12 hetes korban lehet először oltani a betegség ellen. A 3 hónaposnál idősebb kutyákat kétszeri, egymás utáni oltással, egy év időtartamra védetté lehet tenni a betegséggel szemben.